Kedves Barátok, Testvérek!
Szeretettel köszöntelek Titeket Malawiból, ahova aug. 1-jén ismét visszatérhettem a körutat és szabadságot követően.
Ezéven a csehországi és németországi körút volt soron. Jó volt találkozni régi barátokkal, ismerősökkel, ima- és anyagi támogatókkal. Hálás vagyok az Úrnak, hogy 2,5 év után ismét láthattuk egymást és hallhattunk a fejleményekről egymás életében, szolgálatában. Bátorító tudni, hogy ezekben az országokban is gondolnak ránk és imádkoznak értünk a testvérek. Lehetőségem volt gyülekezetekben is bizonyságot tenni arról, hogyan munkálkodik Isten szolgálatunk által Malawiban és hogyan fejlődnek az egyes szolgálati ágak. Szót kaptam gyerek- és ifjúsági alkalmon, istentiszteleten és imaalkalmon is.
Augusztusban én is bekapcsolódtam a szünidei programba. Összesen öt hétig voltak a gyerekek, tinik és fiatalok a gyerekközpontban, ahol különböző programokkal készültünk számukra. Naponta tartottunk Bibliaórát, heti kétszer klubot, rendszeresen volt tanulási idő, szabadidős foglalkozások, játék és sport is. A bibliaórák kapcsolódtak az ezévi témánkhoz a Péld 4,23 alapján: “Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” Többek között szó volt arról, hogy amit hallok, amire nézek, ahova megyek, akivel időt töltök, hatással van a szívemre. A gondolataim, érzéseim, szavaim, cselekedeteim pedig mind mind a szívemből erednek, ezért fontos, hogy őrizzem a szívem – egyrészt, hogy mit engedek be oda, másrészt pedig hogy mi jön ki belőle. Imádkozzunk, hogy az elhangzottakat a gyakorlatba is tudjuk ültetni, hogy az életünk is azt példázza.
Az egyik szünidei délutánon egy különleges szolgálatot vállaltunk, csoportokra osztva meglátogattunk három rászoruló családot, ahol főleg idős emberek vannak. A gyerekek vállaltak kétkezi munkát, mint pl. söprést, ház körüli munkát, vízhordást a kútról. Készültünk énekekkel, Igei bátorítással és együtt imádkoztunk a családdal. Végül átadtuk az ajándékot: kukoricát, cukrot, szóját, sót, szörpöt, szappant, gyertyát, gyufát. Mivel az idén alig tudtak az emberek térségünkben valamit is kitermelni, sok a rászoruló család. Persze nem tudunk mindenkinek segíteni, de ami tőlünk telt, megtettük. A gyerekekkel ugyanis több héten át húsböjtöt tartottunk – szóját ettünk helyette, így tudtuk megsprórolni az adományok árát és szolgálni a helyi közösség felé. Jó lecke ez a gyerekek számára is a lemondásról, örömszerzésről, továbbadásról, szolgálatról.
Idén is sor került táborozásra, mégpedig az ifis fiúk és lányok traumafeldolgozó táborára kb. egy órára tőlünk a “Kudzidalira pa Moyo – Önfenntartó élet” képzőközpontban. Két napot én is a lányokkal tölthettem és nagy áldás volt számomra is részt venni az előadásokon, kiscsoportos beszélgetéseken, kreatív foglalkozásokon. Hisszük, hogy az Úr munkálkodott és továbbra is munkálkodik fiataljaink szívében, hiszen ez egy hosszú folyamat, viszont már látjuk a változást egyesek életében. Imádkozzunk, hogy az Úr adjon a szívekbe gyógyulást, megbocsátást, elengedést, újra kezdést.
Hálásak vagyunk, hogy Isten mindvégig megőrzött minket és erőt adott nekünk ezekhez a mozgalmas napokhoz. Aug. 30-án gyermekeink és helyi munkatársaink haza mehettek a két hetes szünetre, az új iskolaév pedig szept. 16-án kezdődik. Imádkozzunk, hogy újult erővel, az Úr vezetése alatt induljunk neki az új tanévnek.
Köszönjük szépen az imádságot és anyagi támogatást szolgálatunkra nézve. Az Úr gazdag áldását kívánjuk életetekre!