Nagy élményünk volt az elmúlt hónapban a Pimampiroi gyülekezet 1 éves évfordulójának ünneplése is. Majdhogynem esküvői szintű díszítés és programösszeállítással készültek a helyi gyülekezetek az újdonsült közösség tiszteletére.
A következő nagyobb eseményünk az összes misszió által alapított gyülekezet ifijének tartott közös ifinap volt. A pandémia után hatalmas dolog volt, hogy több, mint 150 fiatal gyűlt össze, legnagyobb örömünkre. Csapatként a játékok lebonyolításáért voltunk felelősek, amik hála Istennek jól sikerültek. Nagy élmény volt közösen dicsőíteni, az előadás során pedig a helyi fiatalok életét érintő kérdéseket célozta meg a prédikátor.
Nagyon különleges élmény volt a különböző helyekről ismert fiataljainkat együtt látni, és az élvezetüket megfigyelni 
Ezek után fizikai munkával (“minga”) tudtuk kicsit az agyunkat kikapcsolni a misszió litai üdülő központjában. Az épület sok helyen új festést igényelt, aminek a 3 nap alatt az előkészületeiben és kezdeti fázisában tudtunk besegíteni. Jó volt egy kicsit valami teljesen más jellegű munkát végezni, és természetesen a végén a munkánk gyümölcsét is egyértelműen látni!
Az elmúlt időszakban egyre több előnyét élveztük a saját házunknak is, ahova szabadon tudunk vendégeket meghívni. Nagy szolgálati lehetőség ez is! Volt nálunk látogatóban az ifinap után egy kb 20 fős négercsapat, akikkel játék és film estét tartottunk a közös vacsora után. A lelkes és hangos személyiségük miatt igazán egyedi élmény volt ez az este!
A minga során megismertünk egy testvérpárt, 19 és 20 évvel, akik mindenketten a 4 éves gyereküket nevelik, és a családi erőszak elől a misszió központjában tudnak menedéket találni, gyógyulni, növekedni. Valódi készség van bennük a lelki változásra, és Isten útjának keresésére. Rájuk imádságban is gondolhattok, egyrészről a magukkal hozott megterhelő családi örökségük miatt, másrészről a saját családi helyzetük miatt. Az egyikük már megházasodott kisfia apukájával, csak még anyagi okokból nem tudnak együtt élni. De készek Isten szerinti családi életet vezetni, ami azonban természetesen a látottak és megtapasztaltak miatt közel sem egyszerű feladat. A másikuk pedig még a személyes küzdelmeiben áll, hogy kész legyen feleségi kötelezettségeit vállalni, elköteleződni. Itt a fiú hite is imatéma.
Az együtt töltött idő azonban hatalmas áldás volt, a sok szép és vicces pillanat mellett mély beszélgetésekre is volt lehetőségem. Továbbra is szívemen hordozom a sorsukat, az elkövetkezendő időszakban pedig megint több napos együttlétre lesz lehetőségünk, amit izgatottan várok!
Végül pedig utolsó történetként a nyelvtanárunkkal eltöltött estéről szeretnék beszámolni. November végével befejeződtek a nyelvóráink, innentől az élethelyzeteinkben tudunk tovább fejlődni, mélyíteni a nyelvismeretünket. Nagy lehetőség volt ez a nyelvtanulás, sokat segített, szép élményekkel gazdagított. Az utolsó tanóránk után pedig közös német vacsorával háláltuk meg a tanárnő lelkesedését, odaadását, lelkiismeretes munkáját. Szép estét töltöttünk együtt, ahol még Uno-t játszani is megtanítottuk Ajándékként a helyiek által nem ismert adventi kalendáriumot adtunk, ami majdnem könnyekig hatotta az ajándékokhoz egyáltalán nem hozzászokott hölgyet ( itt sem szülinapra sem karácsonyra nem nagyon ajándékoznak).
Mindezeket pedig a képeken is láthatjátok, SDG Isten jelenlétéért mindezen helyzetekben, élményekben!
Időközben itt Ecuadorban is elkezdődött az adventi időszak, várakozás, készülődés. Bár a helyi keresztények a tradíciók csapdáját elkerülni igyekezve szinte semmilyen szinten nem ünnepli ezt a 4 hetet a gyülekezetekben, nekünk impacteseknek már kikerült a falunkra a saját készítésű Adventi kalendáriumunk. Valamint talán a legfontosabb szolgálati lehetőségünk vette kezdetét, amikor is a karácsony ünneplése alkalmából egy színdarabot készítettünk el, saját magunk írva, zenésítve, rendezve az előadást. Mindezt a normális hétköznapi teendőink mellett próbáltuk kivitelezni, ami nem volt mindig egyszerű zsonglőrködés az időnkkel. Természetesen zökkenőmentes se volt.
Amiért azonban hihetetlenül hálás vagyok, az az, hogy tegnap a végső főpróbánkon meglepő egységességben tudtuk előadni a 40 perces előadásunkat. A történetünkben a János 3:16-ot magyarázzuk meg különböző bibliai történetekkel. Hálás vagyok, mert mindez hatalmas lehetőség több embert is elérni, a kb 14 előadásunk alatt. Illetve ami valódi Isteni csoda, hogy a stresszes és zsúfolt időszakban a csapatunk sokkal jobban megerősödött közösségileg és közös célként nem a tökéletes előadás a célunk, hanem szívek elérése, bibliai üzenet közvetítése.
Nagyon megköszönném, ha tudnátok most az elkövetkezendő időszakban értünk, mint csapatért imádkozni, hogy a stressz ne legyen hatással a fizikai és lelki állapotunkra, hogy tudjuk valóban Istentől kapott erővel az összes előadásunkat az ő dicsőségére végigcsinálni, valamint a közönségünkért, hogy a szíveket Isten nyissa meg és hadd legyen a színdarab lehetőség az evangelizációra!