Címlap Kevezsda Szilvia Szilvia bemutatkozása

Kevezsda Szilvia bemutatkozása

 alt

 

Kedves Szilvia, szeretnénk bemutatni téged a Külmissziói Híradó olvasóinak. Kérlek, mondd el nekünk, mikor és hol születtél? Milyen a családi háttered?

1980-ban születtem Pozsonyban. Szenc mellől, Hegysúrról származom. Hárman vagyunk testvérek, van egy nővérem és egy öcsém. Apukám katolikus, anyukám református vallású. Mi, gyermekek reformátusnak lettünk keresztelve, és konfirmáltunk is a jókai református gyülekezetben.

Mondanál valamit arról, hogyan jutottál hitre, hogyan értetted meg, hogy Isten missziói szolgálatra hív el téged?

A fordulat után szabad volt keresztyén ifjúsági táborokat, csendesnapokat szervezni, akkor jutottam én is hitre. Alistálra jártunk ifjúsági csendeshetekre, melyek mindig nagy lelki feltöltődést jelentettek. Uwe Martin Schmidt német missziós lelkész szolgálata is nagyban hozzájárult a megtérésemhez. 2002-től 2005-ig Németországban jártam egy hároméves Bibliaiskolába – Bibelschule Brake –, ahol belénk oltották a külmisszió iránti érdeklődést, szeretetet, felelősséget. Heti rendszerességgel hallottunk missziós beszámolókat, találkoztunk misszionáriusokkal a világ minden tájáról és tartottunk imaórát az ő szolgálataikért. Ott szántam oda magamat missziói szolgálatra.

Eddig milyen szolgálatokban vettél részt?

Önkéntesként több évig a Gyermek-Evangélizációs Közösségnek a felvidéki magyar ajkú gyerekek között végzett szolgálatába kapcsolódtam be. Szerveztünk nekik táborokat és a Levelező Postaláda Klub leckesorozatait végeztük velük.  

2006-tól 2011-ig a WOL Élet Szava Alapítványnál szolgáltam Tóalmáson; az első éven gyakornok voltam, a további négy évben pedig missziós munkatárs. Főleg a német nyelvű szolgálatokat koordináltam: német klub, német nyelvoktatás iskolákban, német nyelvoktatás szervezése a táborokban, de volt színdarab- és bábcsoportunk is. Sokat tanultam az ott töltött idő alatt.

Azután 3 évig a csehországi Élet Szava csapatát próbáltam erősíteni.

Vannak-e már missziói tapasztalataid?

Igen, önkéntesként már 4 alkalommal sikerült kijutnom Kenyába: 2013-tól kezdődően minden évben. Főleg egy gyermekotthonban segíthettem gyakorlati munkával, de angol nyelvet is tanítottam és vasárnapi iskolában is szolgáltam. A leghosszabb ott töltött idő fél év volt.

Hogyan készített fel az Úr a misszióra?

Azt gondolom, az Úr fokozatosan készít, pl. tanulom, hogy minél jobban Őtőle függjek és benne bízzam, bármi jöjjön is. Elég sokáig kellett imádkoznom és türelemmel várnom, míg eljutottunk odáig, hogy lassan kiutazhatom. Isten próbákon és nehézségeken keresztül vezetett, tanított, hogy elég nekem az Ő kegyelme és Ő az, aki engem megerősít. Egyedül nem lennék minderre képes. Ő az, aki minden szükségessel ellát, vezet, tanácsol, előttem megy, így nem kell félnem. Ő hű marad az ígéretéhez, elvezet egészen a célig. Én nem tartom magamat különlegesnek, csak engedelmeskedem az Úrnak. A missziói parancs ma is szól: „Menjetek el…, tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28,19). Még rengeteg teendő áll előttünk, s addig kell cselekednünk, amíg erre lehetőségünk van.  

A Kenyában töltött idő is egy kis felkészítő volt, mert szembesültem azzal, hogy folyamatosan tanulnom kell a magány és a kultúrsokk leküzdését, a szegénységhez való viszonyulást, a másfajta kultúra, ételek, gondolkodásmód megismerését, elfogadását.

Most milyen kihívásokkal nézel szembe?

Most a cél Malawi. A legnagyobb kihívás talán az, hogy egy új szolgálatot kell majd kiépítenem, mégpedig a vasárnapi iskolai tanítók képzését több gyülekezetben. Ehhez meg kell tanulnom a helyiek nyelvét, a csicsevát. Az is nagy erőpróbát jelent, hogy a mindennapjaimat egyedülállóként kell majd élnem, család, gyülekezet, barátok nélkül.

Annak viszont örülök, hogy nem leszek egyből bedobva a mély vízbe. 2017. január 11-től május 3-ig egy interkulturális felkészítő képzésen vehetek részt a kanadai Torontóban, ami – gondolom – óriási segítség lesz pont az említett dolgok tekintetében.

Miért adhatunk hálát és miért imádkozzunk, amikor rád gondolunk?

Hálás vagyok, amiért idáig elsegített az Úr, és hogy hivatalosan is a Molnár Mária Külmissziói Alapítvány misszionárius-jelöltje lehetek. Az is csoda, hogy kapcsolatba kerülhettem ezzel a misszióval.

Kérem a kedves Testvéreket, imádkozzanak először is azért, hogy az előttem álló felkészülési időszak hatékony legyen, valamint azért, hogy időben megkapjam a malawi munkavállalási engedélyemet, mert már szeptemberben már szeretnék kint lenni. Köszönöm a Testvérek imádságait.

Köszönjük, és kívánjuk, hogy az Úr áldjon meg, erősítsen és készítsen fel az előtted álló útra.